Az elemzés kiemeli: az utóbbi három évben Magyarországon nőttek a lakásárak leggyorsabban Európában. Tavaly négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában volt több mint duplája a drágulási ütem az európai átlagnak.

Az európai lakóingatlanok piacára vonatkozó tanulmány szerint az elemzésben vizsgált országok közül a norvég lakások a legdrágábbak, míg a városokat tekintve Párizsban kell a legtöbbet fizetni egy otthonért.

Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlan tanácsadási üzletágának vezető menedzsere a közleményben elmondta: Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan nő, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta csökkennek az árak. Az emelkedés mértéke Európában átlagosan évi 5 százalék körül mozgott.

Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem

– tette hozzá.

A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárait vizsgálva, a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4016 eurós négyzetméterárral, míg az Egyesült Királyság lett idén a harmadik 3753 eurós négyzetméterárral. A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként 1088 eurót kérnek a vevőktől. Magyarországon a lakások négyzetméterára a tanulmány szerint átlagosan 1323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos magyar áremelkedésnél csak a cseh lakásárak 16,8 százalékos növekedése volt magasabb Európában – közölték.

Párizs lett a legdrágább európai város, ahol négyzetméterenként átlagosan 12 910 euróért lehetett lakást venni. A listán második London, ahol átlagosan 11 185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.

A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért, 10,5 eurós, átlagos bérleti díjával Budapest 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.

A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyeket tekintve az ezer lakosra jutó 3,8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek alapján az utolsó harmadból még nem tudott előrébb lépni. A régióban elfoglalt pozíció is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5,8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3,1-es mutatója, ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.

A lakáscélú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya Magyarországon 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem volt 2018-ban túlfűtött a hazai lakóingatlan-piac. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladja (193 százalék, illetve 173 százalék). A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet – tette hozzá Kohári Gábor a közleményben.

Forrás:https://24.hu