Sziasztok

Segítsetek nekem, hogyan tudok ArchiCad 13-mal lakberendezést csinálni? Vagy melyik program kompatibilis vele?
Köszönöm előre is.

Válasz

Kedves Péter!
valamiért, most megint elolvastam ezt a régi üzenetet. És annyira kíváncsi lettem: vajon megtaláltad az elveszett paradicsomot? Vajon újra körbeölel a környezeted?

Előzmény

Válasz

Csatlakozom, igazad van Erzsi!
Az otthont nem a bútorok adják, hanem a család, az adja az otthon melegét.
A régebbi bútoroknak pedig volt stílusa, ezeknek a "moderneknek" csak üres semmitmondó hangulata van. Mint a bennük élőknek.
Nagyon sokat elárul amikor belépsz valaki lakásába. A berendezés, és a kiett tárgyak, képek szinte mindent elmondanak a benne lakóról.
Az üresség meg a lélek ürességét mutatja meg. Ami egyre gyakoribb sajnos......

Előzmény

Válasz

Üdvözletem mindenkinek!
Én már 60 éves, 4 unokás nagymama vagyok! A legidősebb unokám 20 éves. Ezzel csak azért fárasztalak benneteket, mert látom a különbséget az én gyermekkorom és a mai kor családi összetartása között.
A világért sem kívánom vissza a múltat, de a jelen sem tetszik. Akkor még beszélgettünk, a nagyszülők látogatásakor hallgattuk a kis családi történeteket. Egyszóval, még volt családi élet! A lakás igazi otthon volt!
Manapság minden adott,a pénz kivételével! Akinek mindene megvan, mobil, TV, internet, utazás, vásárlási lehetőségek tömkelege, ott előtérbe kerülnek az anyagi dolgok, az a fontos, nem a család! Ahol hiányzik, ott a vágyakozás, harag, keserűség és a megélhetés küzdelme feledteti a meghitt együttlétet.
A mai világban lépést kell tartani a követelményekkel az iskolában, munkahelyen és mindenütt, ami rengeteg pénzbe kerül. A szülők energiája elfogy az anyagiak előteremtésében, a gyermekek viszont nem érzik át a szülők erőfeszítéseit! Akár megpróbálnak lépést tartani a követelményekkel, akár nem, a calád látja a kárát! Kis lakás, luxus, mindegy! Akkor lesz igazi otthonunk, ha változnak a körülmények! A munkát kellőképpen megfizetnék, nem kellene maszekolni, az anyák nem merülnének ki a spórolásban, s lenne idő, energia a gyermekek nevelésére. Visszatérne a családi béke, tolerancia, a szülők, nagyszülők, házastársak megbecsülése! Akkor bárhol is élünk, lesz OTTHON!

Válasz

Sziasztok!

Érdekes dolog fészkelte be az elmémbe magát. Én egy éve költöztem el a családomtól, egy gyönyörű vidéki házból, amit egyértelműen - és a belsőépítész szakmámból adódóan - a Paradicsomnak építettük. Mégsem lett az. Nem láttuk az esélyünket? Mi miatt nem élveztük? Miért nem álltam a sarkamra és szembesítettem volt páromat az elveszthetőségre? Most harmadszor költözöm. Viszonylag magas minőségű és kialakítású körülményből ugyanolyanba, mégis luxus 'homeless'.nek érzem magam. Keresem mindenütt az otthont, de ezt egyedül soha nem találja meg az ember. A társat már megtaláltam hozzá, lassan remélem az otthont is...

Válasz

Kedves LászLó!
Szakmailag és nagycsaládban élőként is egyetértek veled. Nekem az a tapasztalatom, hogy az bizonyul jó lakótérnek, ahol mindenkinek megvan a saját "kuckója", elegánsabban: a privát szférája biztosítva van. De szükséges egy nagyobb közös tér. Fontosnak tartom, hogy a nappali jól használható, kényelmes bútorokkal legyen berendezve. Vannak ismerőseim, akiknél nagyon csillog-villog minden, de a tér önmagáról szól és nem a benne lakókat szolgálja. A család tagjai akkor vannak szívesen a közös térben, ha ezt mi megtöltjük élettel. Van nagy asztal, a közös étkezésekhez, vannak úlőbutorok, ahol zavartalanul lehet beszélgetni, és ami fő, nem a plazma TV nevű házioltár uralkodik.

Előzmény

Válasz

Sziasztok! Üdv. Mindenkinek!
Az előttem szóló hölgyek már elmondtak mindent, ami a lényeg. Még csak annyit! Kis lakásban sok ember, még ha toleránsak is egymással szemben, hosszú távon feszültséget okoz! Álom lakóhelyen, az összetartozás hiánya elidegenedéshez vezet! Kettő között a legnehezebb megtalálni az egyensúlyt, a közös nevezőt!

Válasz

Kedves Hajnalka!
Köszönöm, kis időm lesz meg fogom nézni és referálok. Hallottam már a könyvről, de még nem olvastam, legalább így majd tudom, hogy miről szól.
Judit

Előzmény

Válasz

Kedves Judit!
Nagyon fontos gondolatokat osztottál meg velünk, én személyesen örülök neki, mert pontosan ezek a gondolatok tehetik ezt az oldalt személyessé. Küldök neked egy linket alább, azt hiszem egyensúly ügyben sok mindent elmond. Ez egy tréning anyag, több mint egy óra, de hidd el, érdemes rászánni az időt!
Sok sikert!


http://www.titokfilm.hu/atitokfilm/

Előzmény

Válasz

Sziasztok!
Szerintem az "otthon" nem a lakás méretétől függ, hanem a benne lakók érzelmi életéről, összetartozásáról. Tehát a családtól, embertől alakul otthonná!
Nálunk megvalósult az álom! Hatalmas ház , nagy szobák. Talán úgy látszik, hogy idilli a kép, de a csak a bútorok illenek össze, az egész család széthullott.
Sok párkapcsolat már a házépítés közben megromlik, mert a nehézségekben nem partnerek. Nekem megadatott, hogy sok-sok évig ilyen környezetben éljek, de nem voltam igazán boldog. Évek alatt romlott meg a kapcsolat és így most annak örülök, hogy a saját kuckómban, jóval kisebb lakásban élhetek nyugalomban.
Szerintem mindenki elöbb találja meg azt az embert, akivel boldog és akivel harmónikus OTTHONT kialakíthat.
Bernadett!
Mindenképpen próbálj valahogyan kis időt szakítani szépítgetni a lakásodat. Ha mást nem, akkor textílekkel. Nekem az elején, mikor ide a kisebb lakásba költöztem, alig hoztam át a nagyból valamit. Török árusoknál vettem nagyon szép, föleg pirosas, narancsos teritőket, függönyt, takarókat, stb. és fantasztikus lett a hatás.
Nagyon fontos, hogy legyen egy kis pihenő sarkod, ahol ezek a friss, élénk színek vesznek körül. Lelkileg jó hatással vannak, feldobnak, vagy lágy zenével együtt pihentetnek is. Nem beszélve az álmodozásról! :-)
Mindenkinek magára is kell gondolni a sok tenni való mellett és egy kis kényeztető, oldó relaxálás megerősít és könnyebb elviselni utána a sok tenni valót.

Kép 092.jpg

Válasz