A rendszerváltás óta eltelt húsz évben a társadalmi folyamatokkal összhangban alakultak lakótereink. Az elmúlt húsz évben végbement változásokról természetesen csak nagy általánosságban beszélhetünk, hiszen a lakókörnyezeteket tekintve is rendkívül nagy eltérések mutatkoznak, így csupán érzékeltetni lehet, milyen irányba tart a folyamatosan formálódó belsőépítészet. Az első és lényeges változás hogy míg a rendszerváltás előtt a téralakítás egyetlen eszköze a magánszférában a lakberendezés volt „és kimerült egy két bútor tologatásában”, mára a belsőépítészet jóval hangsúlyosabb szerephez jutott az építkezések során. Az évek során egyre több háztulajdonos ismerte fel, hogy a jól átgondolt belső terek éppoly fontosak, mint az építész által megálmodott alaprajz. Pozsonyi szerint a térszervezés egyik legfontosabb irányelve, hogy biztosítsa a lakóknak a privát szférát, olyan helyiségeket, ahova elvonulhatnak, ugyanakkor adjon teret a közösségi életnek is, vagyis amikor a család együtt szeretne lenni, a funkcionális helyiségek szeparáltsága ne állja útját ennek. De lássuk helyiségről helyiségre, hogyan alakultak tereink.

Ma már nehéz elképzelni olyan házat, ahol a konyha teljesen el van zárva a nappalitól, pedig tíz évvel ezelőtt az építési szabvány szerint másképp nem is lehetett. A közegészségügyi szempontokat lassan felváltották a megváltozott életmóddal érkező ésszerű térrendezés elvei, és szép lassan a konyha integrálódott a nappaliba. Néhány éve a konyhabútorgyártók diktálta trend pedig újabb fordulatot hozott a konyha-étkező-nappali körébe, megjelentek a nappali bútoraira nagyon hasonlító konyhabútorok, ezzel is fokozva az egy tér érzetét. A legújabb modellekről már nehéz megállapítani, hogy a konyhába vagy a nappaliba szánták őket. A városi lakásokban a kamra is funkcióját vesztette, hiszen ma már számtalan ponton lehet beszerezni az élelmiszert, így legtöbbször nincs szükség azok felhalmozására.

A konyha integrálásával megváltozott a nappali funkcionalitása is. Erőteljesen ez lett a családi és a szociális élet színtere. Ehhez szükségszerűen társultak a mobilizálható, könnyen alakítható bútorok, és változott a világítás minősége is. A funkcionális elemek mellett helyet kapnak dekorációs fények, amik a lámpatestek elképesztő választékának köszönhetően számtalan formában variálhatunk. De megjelentek új szerepkörrel bíró helyiségek is, ilyen például a házimozi helyiség, a billiárd vagy egyéb más játékra alkalmas helyiség, könyvtárszoba, borozó, szivarszoba stb. sőt, egyre nagyobb az igény a házi wellness szolgáltatásokra, ami nem csupán egy-egy termék elhelyezését jelenti, hanem komplex helyiség, esetleg helyiség kapcsolatok megépítését. Egy német gyártó eladási statisztikáiból kiderül, hogy míg néhány évvel ezelőttig a közületi és magánszemélyek számára történő értékesítés aránya 80-20 százalék volt, mára ez tökéletesen megfordult, vagyis forgalmuk jelentős részét a magánházak medencéinek, szaunáinak, gőzkabinjainak kiépítése adja.

A rendszerváltás előtt nem volt szükség dolgozószobára, így a homeoffice szintén új fogalomként lépett be az életünkbe a kilencvenes évek közepén. Attól függően, hogy látogatják-e ügyfelek az otthoni irodát vagy sem, eltérő térrendezést igényel a helyiség kialakítása. Ugyanakkor érdekes trend az is, hogy a klasszikus – tehát nem homeoffice - irodáknak kínált bútorok elmozdulnak a nappalikba szánt bútorok irányába, elmosva a határokat a különböző funkciók között.

Fürdő és háló

A nappali és a konyha egybeolvadásához hasonló változások mentek végbe a hálószobák környékén is. A modern belsőépítészeti felfogás szerint a hálószoba és a fürdőszoba azonos intimitású helyiségek, amik remekül megférnek egy térben, de legalábbis egymásba kapcsolva. Az átalakulást itt is elősegítették a fürdőszobadesign területén bekövetkezett fejlődések. Annyira szépek a fürdőszobabútorok, a szaniterek, a zuhanyelemek, hogy az emberek szeretnék látni, s nem pedig elrejteni. A fürdő tehát helyet kapott a hálóban, de napjaink uralkodó belsőépítészeti irányzata szerint a ruhásszekrénynek már nincs keresnivalója ebben a helyiségben. A gardróbszoba lett a vágy új tárgya, ami rendezett és kényelmes élettel kecsegtet. Hasonló funkciót tölt be a járható szekrény is, ami annyiban különbözik a hagyományos gardrób szobától, hogy a szerkényeken nincsen ajtó, így egyben láthatóak a ruhák, és egyúttal átjáró két helyiség között, jellemzően a háló- és a fürdőszoba között.